24.hu·4 napja·24huIdős korában is ragaszkodott hozzá, hogy személyesen vezessen hadjáratot Magyarországra. The post Így halt meg Szulejmán szultán first appeared on 24.hu.
Nem látszik erős kormánykritikus vagy kormánybarát irány.
Magyar Nemzet·7 napja·magyarnemzetZrínyi tudta, hogy nincs remény…
A beszámoló óvatosabb, több fenntartást emel ki.
24.hu·15 napja·24huSzulejmán kényszerhelyzetebe került, lépnie kellett: elfoglalta Budát, és megkezdte a hódoltság kialakítását a Magyar Királyság területén. Az viszont badarság, hogy a fővárosunkat „városnézőbe” érkező janicsárok foglalták el. The post Így taposta el Szulejmán Magyarországot first appeared on 24.hu.
A cikk elsősorban tényszerű, kevés értékelő keretezéssel.
Kiskegyed·16 napja·kiskegyedA Szulejmán című török sorozat egyik emlékezetes szereplője volt Mihrimah szultána, akit Pelin Karahan alakított. A színésznő a produkció 2012–2014 közötti időszakában vált nemzetközileg ismertté, és a magyar nézők számára is sokáig ő maradt a híres szultána arca.
Nem látszik erős kormánykritikus vagy kormánybarát irány.
Portfolio·16 napja·portfolio1526-ban az ereje teljében lévő Oszmán Birodalom, élén a fiatal és ambiciózus I. Szulejmán szultánnal, ismét Magyarország ellen indult. A stratégiai helyzet különösen kedvezett az oszmán előretörésnek, a Jagelló-kori Magyar Királyság déli védelmi rendszere az előző évtizedekben megrendült, 1521-ben pedig elesett Nándorfehérvár is, ami megnyitotta az utat a szultáni fősereg előtt az ország belseje felé. A királyság eközben súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdött, komolyabb európai segítségre pedig a cognaci liga és V. Károly háborúi miatt nem számíthatott. A végvárak időnyerő szerepe nélkül a magyar királyi fősereg hiányos létszámmal és késve érkező támogatással kényszerült harcba szállni, immár Magyarország területén belül. Mohács önmagában még nem jelentette az ország végét, következményei azonban korszakhatárrá tették. A kettős királyválasztás előbb két részre szakította a politikai hatalmat, Buda 1541-es oszmán megszállása pedig három részre osztotta az országot. Ez másfél évszázados hódoltságot, Habsburg-uralmat és oszmán függést hozott. Az önálló középkori Magyar Királyság nem Mohács napján szűnt meg, de Mohács után másfél évtizeddel már nem létezett korábbi formájában, és abban többé nem is állt helyre. Cikksorozatunk negyedik, záró része a mohácsi csata körülményeit, lefolyását és következményeit mutatja be.
A beszámoló óvatosabb, több fenntartást emel ki.
Magyar Nemzet·16 napja·magyarnemzetAz idea, hogy augusztus 29. szerencsenap az oszmán számára, alighanem ekkor vert gyökeret a nagyravágyó Szulejmán szultán fejében. Igaza lett.
A cikk elsősorban tényszerű, kevés értékelő keretezéssel.
24.hu·22 napja·24huSzomorú és megalázó jelenetekkel folytatjuk a mohácsi csatát bemutató sorozatunkat. The post Szulejmán megalázta a magyar királyt és elvette a Szent Koronát first appeared on 24.hu.
Nem látszik erős kormánykritikus vagy kormánybarát irány.
Magyar Nemzet·39 napja·magyarnemzetMáig élő mítosz, hogy Jurisics hétszáz fős várvédő alakulata késztette visszavonulásra a Bécs ostromára felvonuló oszmán sereget.
A beszámoló óvatosabb, több fenntartást emel ki.
Az entitáshoz betöltött összes kapcsolódó hír megjelenik.