Index

Hazatérés. Pillanatnyi csendélet a vizes élőhelyek világából. Visszatértek és elfoglalták fészkeiket a kanalsagémek. A madár alatt elterülő kiterjedt nádas nemcsak menedéket, hanem a kolónia biztonságos otthonát is jelenti ebben az évszakban. The post Kanalasgém first appeared on National Geographic.

A tavaszi fészekrakás pillanata: egy cigánycsuk tojó éppen építőanyagot, mohát és apró növényi szálakat szállít leendő otthonához. A felvétel a madarak tavaszi fészeképítési időszakának pillanatait örökíti meg. The post Az új otthon alapjai first appeared on National Geographic.

A képen egy sárgafejű királyka látható, mely Európa egyik legkisebb madara. Mivel rendkívül mozgékony és apró termetű, "örökmozgó" így nem volt könnyű megörökítenem ezt a néhány pillanatot róla. The post Sárgafejű királyka first appeared on National Geographic.

Ideje előbújni a téli álomból. Talán a szúnyog így majd nem vesz észre, gondolta a zöld levelibéka, zsákmányra várva a halastavak egyik nádszálán. The post Zöld levelibéka first appeared on National Geographic.

A rezedalepke már február végén megjelenhet a virágos réteken. Ez a példány egy tavalyi, elszáradt virágon üldögélve várta az idő jobbra fordulását a kissé hűvös, szeles reggelen. The post Rezedalepke first appeared on National Geographic.

Hajnali élelemszerző vonulása közben sikerült lencsevége kapnom ezt a kis barkóscinege tojót. Egy fotó erejéig levált a barkóscinege csapatától, melynek tagja. The post Barkóscinege tojó hajnali fényekben first appeared on National Geographic.

A képen látható madár egy nagy kócsag (Ardea alba). A nagy kócsag a magyar természetvédelem címermadara, és a magyar 5 forintos érme hátoldalán is látható. A 19. században Európa-szerte divat volt a kócsagtollas viselet, ami miatt a fajt szinte teljesen kipusztították Magyarországról, de ma már fokozottan védett. A madár testhossza 85-100 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig elérheti a 140-170 centimétert. Nászruhája hófehér, de bóbitája nincs; helyette hosszú, fátyolos dísztollak nőnek a vállán, amelyek túlérnek a farkán. Költési időszakon kívül a csőre sárga, de nászruhában rózsaszínes, pirosas, majd fekete színűvé válik, az arcbőre pedig élénkzöld lesz. Főként halakat, békákat, gyíkokat és kisemlősöket fogyaszt, a táplálékát türelmes kivárás, majd villámgyors lecsapás módszerével szerzi meg. Évente csak egyszer költ, egy alkalommal 3-4 kékeszöld tojást rak, amelyeken a szülők felváltva kotlanak 24-26 napig. A Kárpát-medencében élő madarak egy szigetszerűen elkülönült populációt alkotnak a világméretű elterjedésükön belül. Vonuló madár, de újabban nagy számban áttelel Magyarországon. The post Nagy kócsag first appeared on National Geographic.

Az állat a mai négylábúak egy nagyon korai őse lehetett, amely igazán szokatlan állkapoccsal rendelkezett. The post Furcsa külsejű ősi állatot fedeztek fel Brazíliában first appeared on National Geographic.

Üstökösréce a Dél-Hanság egyik csendes vízfelületén. The post Vörös-kék first appeared on National Geographic.

Erdei cankó sekély vízben keres táplálékot a Dél-Hanságban. The post Óvatos lépés first appeared on National Geographic.

Szürke gém frissen fogott zsákmánnyal a csőrében, fotós lesből megfigyelve a Dél-Hanságban. The post Hamm first appeared on National Geographic.

Kormoránok szárítják tollukat egy vízből kiálló ágon a Dél-Hanság nyugodt vizein. The post Reggeli fényben first appeared on National Geographic.

Itt a tavasz: kivirágoztak a Gellért-hegy mandulafái. Ha felnézünk a hegy déli oldalára, messziről is látszik. A kora tavasz csodálatos látványa a mandulavirágzás, ilyenkor érdemes ellátogatni a Gellért-hegyre, ahol több mandulafa ontja fehéres rózsaszín virágait. A XIX. század második felében Kerkápoly Károly, korának ismert politikusa gyümölcsöst ültetett a hegy napsütötte déli oldalára, ekkor telepítette ide a mandulafákat is a gyümölcsfák oltóalanyának. Ám Kerkápoly halála után a gyümölcsöskert elvadult, és csak a szívós mandulák maradtak meg, és terjedtek el a hegy oldalában. A reményt, a megújulást és az új kezdetet jelképező fák leszármazottjai a mai napig ontják virágaikat a Gellért-hegyen, gyönyörű témát szolgáltatva a fotósoknak. The post Virágzik a mandula a Gellért-hegyen first appeared on National Geographic.

A képen egy atalanta lepke van , aki a tavaszi napsütésben eszi a kikeleti bangita nektárját. The post Szívószálas first appeared on National Geographic.

Kakasmandikó The post Kakasmandikó first appeared on National Geographic.

Az Alnashetri cerropoliciensis a világ egyik legkisebb dinoszaurusza lehetett, felépítése pedig meglehetősen szokatlan volt. The post Új részletek derültek ki a világ egyik legapróbb dinoszauruszáról first appeared on National Geographic.

A National Geographic magazin online kiadásának önök küldték rovatába olvasóink fotóit várjuk, a nap képeit ezen felvételek közül választjuk ki. A magazin hétvégenként külön cikkben mutatja be az adott hét kiemelt fotóit, ezúttal a 2026. március 9. és március 15. közötti időszak nap képeit ismertetjük. The post A hét képei: ilyen az Anna-völgyi vízesés téli mesevilága first appeared on National Geographic.

A legtöbb bálna esetében ez a genetikai rendellenség kifejezetten ritkán fordul elő, ezért a vele érintett példányok dokumentálása már-már szenzációnak számít. The post Ritka, albínó kék bálnát figyeltek meg Mexikó partjainál first appeared on National Geographic.

Mezei virágok Sümeg határában. The post A nap képe: Piros, fehér, zöld first appeared on National Geographic.

A nőstény a maga által ásott üreg kamráiba hordja a nektárt és a virágport, amely a kikelő lárvák táplálékául szolgál. The post Talajban ásó méheket láthatunk egyes kertekben first appeared on National Geographic.