


Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő az ukrán hadiiparban történt változásokról is beszélt.


Az amerikai-indiai vámegyezmény legfőbb feltétele, hogy Újdelhi lejön az Ural-olajról. Ez nem lesz egyszerű menet, de így is a lehető legrosszabbkor jön a hadigépezetét egyre nehezebben etető Oroszországnak. Hszi Csin-ping azonban a jelek szerint most is kihúzza a bajból Putyint.


Több ukrán blogger is megosztott egy videót, melyen Vlagyimir Putyin orosz elnök volt tanácsadója, Andrej Illarionov arról beszél, hogy szerinte négyszer is majdnem megverte az orosz hadsereget az ukrán haderő, de az Egyesült Államok vezetése Joe Biden irányítása alatt megakadályozta Oroszország stratégiai vereségét.


Ukrán és orosz lapok arról írnak: a kijevi vezetés fontolóra vette, hogy békedelegációt küldenek Moszkvába, hogy felgyorsítsák ezzel a háború lezárásáról szóló tárgyalások menetét.


„Nincs értelme végtelenül utazgatni"


Oroszország esetleges területfoglalásai Norvégiában komoly aggodalmat keltenek a skandináv ország katonai vezérkarában, különösen egy NATO-val való konfliktus esetén. Eirik Kristoffersen, a norvég védelmi parancsnok szerint Moszkva arra hivatkozva hajthat végre ilyen lépéseket, hogy megvédje északon található nukleáris fegyvereit, amelyek az Egyesült Államokra is jelentős fenyegetést jelenthetnek.


Ha Európa nem lép sürgősen saját védelme érdekében, akkor öt év múlva lesöprik a színről. Az USA jobb belátásra tudja bírni Putyint a béketárgyalásokon. Nem szabad pénzt utalni Orbánnak a védelmi keretből. Amerika jelen állás szerint vesztésre áll Kínával szemben a gazdasági versenyben. Trump öngólt rúg, amikor nem engedi megnyitni az új hidat az USA és Kanada között. A választáson aratott elsöprő sikerrel történelmi lehetőséget kapott a japán miniszterelnök. Témák és vélemények a világsajtóból.


Az Európai Unió önállóan, Washington bevonása nélkül tárgyalna Putyinnal, ám ezt nem minden nyugat-európai politikus támogatja.


Zelenszkij szerint Washington azt szeretné, ha a háború legkésőbb júniusig véget érne.


Macron szerint Oroszország nem akar békét


Bár az ukrán konfliktus ügyében keveset mozdul a frontvonal, Vlagyimir Putyin orosz elnök máris arra készülhet, hogy újabb háborúnak néz elébe - írja a Financial Times. Erre következtet az észt hírszerzés, miután jelentősen megnövelt kapacitásokkal tavaly közel duplájára ugrott az oroszországi tölténygyártás. Ugyan fizikai támadásra senki sem számít egy NATO-országgal szemben sem, az orosz dezinformációs tevékenységek jelentősen fokozódhatnak a következő időszakban.


Az offenzíva fő csapásiránya a Donyeck megyei Szlovjanszk és Kramatorszk városok felé vezetne.


Európai követeléslistáról fognak vitatkozni, miközben Macron már inkább közvetlenül tárgyalna Putyinnal.


Macron kijelentette, hogy Európának ideje újra felvenni a párbeszédet Oroszországgal


Sorsdöntő fordulat következhet.


A francia elnök további európai-amerikai feszültségre számít.


Oroszország külkereskedelmi többlete 139,3 milliárd dollár volt tavaly, 8,17 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál – áll az orosz szövetségi vámhivatal keddi jelentésében.


Thom Tillist az háborította fel, hogy a magyar miniszterelnök ellenségnek nevezte Ukrajnát.


Emmanuel Macron francia elnök a német Süddeutsche Zeitungnak adott interjújában kijelentette: Európának ismét strukturált párbeszédet kell folytatnia Oroszországgal, ugyanis a kontinens érdeke és "önbecsülés kérdése", hogy ne amerikai diplomaták tárgyaljanak a nevünkben az orosz-ukrán háború rendezéséről. Mint korábban megírtuk, Macron egyik magas rangú diplomatája nemrég Moszkvában egyeztetett a Kreml képviselőivel.


Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Donald Trump amerikai elnök európai és ukrán tisztviselőkre gyakorolt nyomása ellenére sincs ok a "lelkesedő hozzáállásra" a béketárgyalásokkal kapcsolatban, és "hosszú út áll még" a felek előtt az ukrajnai háború lezárása érdekében - írja a Reuters.