Kádár János hírek

Az orosz nagykövet, ukrán pénzszállítók, képzeletbeli orosz fenyegetés, símaszk és bilincs a Telex hetente megjelenő választási hírlevelében.

Hatalmas tömeg fogadta Magyar Pétert Pécsett szombat este. The post Magyar Péter: Ma Orbán Viktor Gyurcsány Ferenc, az új Kádár János first appeared on 24.hu.

A Tisza Párt elnöke szerint Kádár János óta Orbán Viktor az első, aki behívja az oroszokat a hazánkba.

Előkerült az az orvosi jelentés, ami Kádár János végső bukásához vezetett. Noha a történetírók még mindig a hosszasan zajló politikai folyamatokra vezetik vissza a korszak végét, a rendszerváltást tulajdonképpen egyetlen dokumentum hozta el. Egy olyan szakvélemény, aminek egyik kiállítója dr. Kulka Frigyes, a színész, Kulka János édesapja volt.

Régen azért szerettük a nosztalgiát, mert szépítő csomagolásba burkolta a múltat, hogy kedves volt visszatekinteni akár nem oly kedves dolgokra is, de a NER ezt is ellopta tőlünk. Visznek mindent, ugyebár.

Közszájon forgó okosság, hogy csak egy csőcselékünk van. Talán 1945 után keletkezett, amikor a nyilasok közül sokan beléptek a Kommunista Pártba. Hát istenem, gondolták, az is egy szavazat. Ha végignézünk az elmúlt 70 éven, meg kell állapítanunk, hogy a működtető és politikai elit többször cserélődött, számában néha nőtt, ám erkölcseiben, közösségi elkötelezettségében inkább fogyott. Intakt csupán a sokat gúnyolt csőcselék maradt.A háború után káderlapátra kerültek az országot korábban működtető csoportok. Közülük rögvest röpült a politikai vezetés, a tőkések és osztályellenségeknek kikiáltott emberek (vagyis a működtető elit egy része is). Történelmileg viszonylag rövid létezését messze meghazudtoló mértékű gonosz tettekkel teljesedett ki a Rákosi-rendszer, amely belefutott 1956-ba, immáron Nagy Imre miniszterelnöki asszisztenciájával. Majd jött Kádár János, akinek akkor még sem kulcsa, sem egyénisége nem volt a konszolidációhoz. Bosszúból, félelemből, továbbá figyelmeztetésképpen százakat ítéltek halálra, ezreket hosszú börtönbüntetésre. Az alig megmelegedő politikai és kormányzó elitet (hivatalnokok, fegyveresek, hivatásos politikusok) újra decimálták, bár ennek mértéke nem hasonlítható az 1945-1948 közötti időszakéhoz.

Orbán évértékelőjének azt a részét, amelyben a globális nagytőkét szidta, egyetlen betűnyi változtatás nélkül elmondhatta volna a magyar kommunisták bármelyik vezetője Rákosi Mátyástól Kádár Jánosig. A Shell már bőven létezett akkoriban, az Erste meg pláne (előbbi 1907-es, utóbbi 1819-es alapítású), és az a zseniális ötlet sem Orbán Viktornak jutott eszébe először, hogy Ausztria megelőzésének a legegyszerűbb módja, ha megváltoztatjuk a versenyfutás irányát, és inkább kelet felé szaladunk. Hogy Putyin (azaz Moszkva) a barátunk, Brüsszel – korabeli kifejezéssel: a Közös Piac – az ellenségünk, az pont ugyanígy volt a rendszerváltás előtt is: Rákosi még csak a NATO székhelyeként gyűlölhette a belga fővárost, Kádár viszont simán láthatta már benne az egységesülő és számunkra utolérhetetlen Nyugat-Európa központját; igaz, a Kremlbe még ő sem szaladgált annyit, mint a Cinege utcai harcos.

„Erdős Péter Pioneer PL-200 típusú, direkt hajtású lemezjátszóval lepte meg a születésnapján a népköztársaság fejét.” E heti novellánkban Kádár János titokban bakancsot húz, és csak úgy nyakalja magába a nyugati lázadást.